Őszi wellness: Székesfehérvár

Tavaly ősszel egy hirtelen döntéstől vezérelve elutaztunk családommal Székesfehérvárra! Voltunk már sok helyen és sokfelé, Zalakarostól – Egerszalókig mindenféle fitness/wellness helyen, de eleddig valahogy Székesfehérvár kimaradt. Meg kell mondanom, hogy kellemes csalódást okozott. Vonattal érkeztünk és gyalogszerrel jutottunk el a háromcsillagos Platán Hotelbe, ahol hosszú hétvégénket eltöltöttük. A személyzet közvetlensége, kedvessége, udvariassága és odafigyelése azonnal kiragadott minket a szürke hétköznapok monoton világából. Egyszerű földi halandókból hirtelen vendégek lettünk, méghozzá olyan vendégek, akiket a szálloda személyzete szó szerint a tenyerén hordozott! Akkor a második életéve felé közeledő kisfiamnak rettenetesen tetszett az új millió, a szálloda éttermében fogyasztott vacsorák és reggelik, a szobánk, a lépcsőház, mind-mind új és újabb kalandokat rejtettek! A földszinten kisfiam az egyik falat nézte mereven. Odamentem hozzá és felemeltem. A falon volt egy parafa tábla, ahová a szálloda főbejárata előtt készült fényképek voltak kitéve, a szállodában már megszállt vendégek fotóival. Fölül felirat: legkedvesebb vendégeink… Már délután nyakunkba vettük a várost és végigjártuk, amit csak lehetett. Megnéztük az országalmát, a híres Fekete Sas Patikát, illetve patikamúzeumot, a pazar óvárost és a virágórát is! Az óvárosban találtunk egy hangulatos teaházat, melynek tulajdonosnője elmondta, hogy a budapesti stressz és bolondokháza elől menekült el ide, és nyitott egy hangulatos teázót. Megkóstoltuk teájukat, miközben (mivel itt a picinyekre is figyelemmel vannak) kisfiamnak játékokat adtak az időt – mialatt mi feleségemmel teáztunk – eltöltendő… Roppant kedvesek voltak, jó élmény, szép emlék maradt ez a teázás. Másnap a romok, templomok és műemlékek kerültek sorra, valamint a gyönyörűen helyreállított Árpád-fürdőt kerestük föl (a szállodától kaptunk ide egy ingyenes belépőt) és így már nemcsak kívülről, hanem belülről is megcsodálhattuk a magyar fürdőkultúra eme gyöngyszemét! A kellemes fürdőzés után újra az óváros macskaköves utcáit róttuk, és az apró, kacskaringós sikátorok felfedezésére indultunk. Nem érdekelt bennünket hová/merre lyukadunk ki, csak mentünk amerre vittek a lábaink. Ha láttunk valami szépet – és az itt van bőven – fotográfián örökítettük meg azt, hogy a kimerevített pillanat egy életre a miénk lehessen! Nem szívesen vettünk búcsút utolsó, napsütéses, késő őszi reggelünkön szállodánktól. Hiányozni fog! És a személyzet is! Sokkal inkább régen látott barátként kezeltek bennünket, semmint valamilyen alkalmi turistaként… Vendéglátóink invitálására kimentünk a szálloda elé, ahol a lépcsőn állva néhány képet készítettek rólunk. Jól esett. Lehetséges, hogy a mi fotográfiánk is hamarosan kikerül a szálloda legkedvesebb vendégeinek „falára”? Könnyen megeshet. Bízom benne, hogy egy szép napon majd újra a Hotel Platán vendégei lehetünk, s tovább folytathatjuk Székesfehérvár eleddig rejtett kincseink, múltjának, történelmének, műemlékeinek és titkainak felfedezését. Beküldő: Bende Krisztián

Vélemény, hozzászólás?