Szilveszteri bulit kialudva, egy kis erőre kapva, január elsején folytattuk a mulatozást a
Balaton partján. Hideg nem volt ugyan, de bemelegítőnek a
Hotel Lidoban bedobtunk egy kis szíverősítőt, aztán lóra pattantunk, s irány a tengerpart! A magyar tenger partján aztán mi várt minket! Terülj, terülj, asztalkám, s vidám harmonikaszó. Nem kérettük magunkat, megkóstoltuk a finomságokat, s beálltunk az énekelők közé is. No, persze csak az után, hogy kigyönyörködtük magunkat a ringatózó Balaton vizében, a téli tájban. Az enyhe idő miatt nem volt befagyva a víz, még hattyúk és kacsák is megjelentek kis idő múlva. A nap hét ágra sütött,
gyönyörű volt a Balaton. Mi pedig ettünk-ittunk finomakat, élveztük a jó levegőt, s a kellemes tájat. Volt itt a frissen sütött töpörtyűtől kezdve, házi szalámi, édes lilahagyma, friss kenyér, pogácsa, s forralt bor, meg tea. Közben kellemes harmonika szót hallgathattunk, még a Pacsirtát is megszólaltatta bravúrosan a hangszerén Móger Péter. Persze a kívánságokat is teljesítette, mindenkinek elhúzta a nótáját. Sok órát eltöltöttünk így, énekelgetve, sőt volt, aki még táncra is perdült. De ki figyelte az idő múlását! Csak azt vettük észre, hogy nyúlnak az árnyékok, megy lefelé a nap, én pedig közben gyönyörű naplemente képeket tudtam készíteni. Fogyott az asztalokról a sok finom étel is, de a varázsdobozból, kosárból került helyére mindig utánpótlás. A forralt bornál is hasonló volt a helyzet, ott is mindig tele lett a kondér. Hát egy igazán emlékezetes délutánt tölthettünk el a Balaton partján január elsején. Jó hangulatban, ismerkedve-barátkozva egymással, a
Lido Hotel vendégszeretetét és finomságait élvezve. Persze a díszlet sem volt utolsó, a szépséges
Balaton látványa, s a lemenő nap játéka a víztükrön, kell ennél csodálatosabb? Nem hiszem, hogy ha máshol lettünk volna, jobban éreztük volna magunkat. Több emberrel beszélgetve, azt a véleményt hallottam, hogy már nem először és nem is utoljára voltak itt. Mi is csak ezt tudjuk mondani, nem csalódtunk eddig sem a vendéglátásban, pedig már ez volt az 5. alkalom, hogy itt voltunk. Nyáron unokástól fogunk újra jönni, a nyári
Balatont is megcsodálni, s fürödni is benne. Köszönjük újra a
Hotel Lido Krisztikéjének és a főnök Úrnak, Tibornak a vendégszeretetét, kedvességét. Ők is, s a többiek is mindent megtesznek azért, hogy a vendégek maximálisan jól érezzék magukat. A konyhájuk kitűnő, köszönet a szakácsnőnek is. Ő az, aki a háttérben maradva is hozzájárul a vendégek elégedettségéhez.Csak így tovább, sok erőt és kitartást kívánunk az egész hotel személyzetének a következő évekre!
Dávid Zsuzsanna
Minden évben Siófok -Na de tavaly?! 2008. óta minden évben Siófokon nyaralunk a Férjemmel. Egyszer voltunk szállodában, egyébiránt egy ismerősünk parton lévő újépítésű lakásában tartózkodunk, ami fantasztikus. Minden reggel azzal kezdek, hogy lekenem magam naptejjel és kifekszem a teraszra… így tettem volna tavaly is, ha éppen nem azon a két csodás héten tartózkodunk a balcsin, amikor szakadt az eső:)) De kanyarodjunk a legelejére. Megérkeztünk, falatnyi szoknyácskákat, minishortokat és topokat csomagoltam magamnak, lévén, nem mondtak rossz időt. Úgy gondoltunk, hogy 2-3 napig csak pihenünk, olvasgatunk, majd belecsobbanunk a Balatonba… Igen, az ötlet tökéletes volt, de a negyedik napon lecsapott a zivatar és onnantól kezdve már a pingvinekkel barátkoztunk a parton, nem a naptejjel… Mindezek ellenére sokat sétáltunk a Petőfi sétányon, a Szerájban jókat gyrosoztunk és a Fun Bungee étterem sem maradhatott ki. Aztán feltankoltunk magazinokkal is:) A vicc az egészben az volt, hogy egyetlen egy darab meleg felső és farmernaci volt nálam, úgy hogy két hétig majd’ megfagytam:))) a takaró alatt gubbasztottunk a Balaton part mellett…:))) Ami egyébként az életem! Imádom Siófokot, minden vágyam, hogy egyszer ott élhessek, csodálatos. A part, a szellő, a naptej illata, a balatoni vihar, a víz, a kilátás… Varázslatos! Imádom!! Baranyai Ferencné
