A szeptemberi hónapban wellneszeztünk a Velence hotelben Velencén. Mivel már tavaly is jártunk itt és nagyon tetszett minden, ezért úgy döntöttünk, hogy szüleinket is elhozzuk ide az aranylakodalmukat ily módon megünnepelni. Szerintem én nagyobb lázban égtem, mint ők, hogy hogyan fog nekik tetszeni, az indulás előtti éjjelen már nem is aludtam. Ők is nagyon izgatottak voltak. Mivel mi már jártunk itt, így szerencsénk volt, mert mi már ismertük úgymond a járást, rögtön tudtuk, hogy merre menjünk velük, mit mutassunk meg nekik. Nagyon megilletődötten mozogtak a Velence Resort & Spa szállodában. Édesanyám rosszul lát, de szemüveget nem hord, mert az ciki, plussz nagyon rosszul tájékozódik, így a fürdőrészről a szobába mindig édesapám vezette el, mert ő nem talált oda. Egyszer édesanyám kiment a kijelölt dohányzóhelyre rágyújtani, apukám bent maradt a medence melletti nyugágyon, mi pedig felmentünk az emeleti részen található fürdőbe. Kb fél óra múlva megjelenik az anyukám, hogy elveszett az apu, ő nem találja sehol sem, visszajött a cigizésből és nem volt az apu, és ő már a szobában is járt /hogy hogy talált oda, a mai napig rejtély/. Mint kiderül, édesapám ugyanott volt a nyugágyon, állítása szerint anyukám még rá is nézett, majd fogta a törülközőket és eltűnt. Hát így jár, aki rosszul lát és nem hord szemüveget, még a párját sem ismeri meg 50 év után sem, aztán pedig bepánikol, hogy ELVESZETT. Hát ez az eset szerencsésen végződött. Aztán még egy megjegyzés! Az úgymond öregeket már inkább csak a hasuk érdekli, nem annyira a gyógyvíz, tisztelet a kivételnek. Valóban vacsoránál a legkülönlegesebb ételeket kínálták, édesapám mégsem tudott igazából belakni, mert nem volt rántott sertéshús, arra csorgott folyton a nyála. De útban hazafelé megálltunk velük enni egy vendéglőben, ott már nem kellett neki rántott sertéshús, ott már halászlét akart enni, ami természetesen épp akkor nem volt. Mondtam, most már tessék rántott sertést húst enni! Mi ebből a tanulság? Igaz a mondás: Öregség másik gyerekség. Mindent egybevetve úgy érzem, hogy tetszett nekik a kis kiruccanás és bízom benne, hogy élmény marad a számukra is. Üdvözlettel: Bugár Zsuzsa