Még óvodás koromban kaptam egy társasjátékot, a Gazdálkodj okosan!-t. A tábla egyik sarkában Ózd, egy másikban egy galyatetői szálloda rajza volt, most Hunguest Grandhotel Galya a neve. Közel 45 évig ábrándoztam arról, hogy egyszer elutazom oda és tavaly márciusban sikerült. Igaz, a legolcsóbb szobatípusban foglaltam helyet és egyedül utaztam, ami jelentősen drágítja a költségeket, de megérte. József nap után érkeztem, sütött a nap és imitt-amott még hó borította a tájat. A friss, hideg levegő, a nagy nyugalom és a szálloda dolgozóinak kedvessége hozzájárult ahhoz, hogy idegileg kipihenjem magam, a szobában lévő, időnként sajnos lassú internet segítségével azonban mégsem kellett elszakadnom a külvilágtól. Összebarátkoztam a kertben lévő vadaspark lakóival, nagy sétákat tettem a környéken, sajnos a kilátó rossz állapotban van, oda nem mertem egyedül felmászni, de átláttam szemben Kékesre. Délutánonként kisétáltam az udvaron lévő finn szaunához, majd fürödtem az élménymedencében, masszíroztattam magam, olyan nekem való wellness nyaralás volt. Ami jó volt, a távolság a külvilágtól, az egy kicsit hátrány is, Gyöngyösről busszal elég nehézkes kijutni, s nem lehet csak úgy neki indulni, figyelni kell a menetrendre, ha az ember át akar menni Kékestetőre. Autósoknak ez nem probléma persze. Most, amikor láttam a neten, hogy leesett a nagy hó, picit fájt a szívem, hogy most nem indulhatok neki újra világot látni, de valahogy majd megoldom, ne kelljen újabb 45 évet várni erre a csodálatos szállodára.